1950-ben Sátoraljaújhely hivatalosan is megszűnt Zemplén Vármegye székhelye lenni, megalakult a Kossuth Lajos Művelődési Ház, melyre elsősorban átszervezési feladatok vártak. Ebben az időszakban szerveződött a műkedvelő színjátszás, operetteket, drámákat, népszínműveket játszottak, a hivatásos színjátszás területén pedig lendületet kapott a tájszínházi mozgalom szerte az országban. Az akkori tájnapló bejegyzései egy csaknem romantikus hősi korszakról beszéltek. A ponyvás teherautók - a Déryné-korszak ekhós szekereinek utódai - a legtávolabbi helyekre is elvitték a színművészeket.

A 80-as évek elején nagyszabású épület rekonstrukció után, 1983-ban adták át az újruhába öltözetett épületkomplexumot.
A XXI. Század szintén felújítással, átalakítással kezdődött. Megújult, modernné vált a mozi, a színházterem, a pódiumterem, az emeleti szalon, irodák, az aula.

Színház

Sátoraljaújhely színházi múltja egészen a XIX. Századig nyúlik vissza. Az 1830-as évek elején már Déryné is játszott városunkban. Mivel a Kaszinó nagyterme, a megyeháza, a csizmadiaszín és az iparoskör kicsi volt a színtársulatoknak, az 1879-es Zemplén megyei törvényhatóság úgy döntött, hogy színházat kell építeni, mely színház a mai Színházközben állt, és 1928-ig működött.

A város közönsége a kor megnövekedett igényeinek megfelelő színházat kívánt. 1929. január 12-én átadták az új Színház-Mozi-Hangversenyterem-Vígadó épületét, (jelenlegi Kossuth Lajos Művelődési Központ).