Széphalom
Az egykori Abaúj és Zemplén megyék határán, Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik a mára már vele egyesült falucska, amelynek neve országszerte ismert. Petőfi 1847 nyarán járt ott, s tisztelgett a "szent öreg", Kazinczy Ferenc emléke előtt. Úti leveleiben megállapította a helyről:
"Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj." Ma tömegeket vonz a gyönyörű környék, a vadregényes Zempléni-hegység, a nektárt termő Tokaj-Hegyalja, a honfoglaló magyarok óta kedvelt Bodrogköz és a varázslatos Hegyköz, különösen pedig a fák övezte emlékhely, amelyhez nemzeti kultúránk becses alkotásai fűződnek.
A Kazinczy Emlékcsarnok
1859-ben, Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulóját lelkesen megünnepelte az elnyomás éveiben sokáig elnémított Magyar Tudományos Akadémia. A Nemzeti Múzeumban kiállították szobrát, Orlai Petrich Soma nagy táblaképét, október 27-én Eötvös József, Szász Károly, Toldy Ferenc és Tompa Mihály közreműködésével emlékünnepséget tartottak, este pedig a Nemzeti Színház díszelőadással tisztelgett Kazinczy emléke előtt. December 30-án sikerült Széphalmon is megszervezni az ünnepélyt. Mintegy négyezer ember gyűlt össze a sír körül, Erdélyi János mondta az ünnepi beszédet, majd Szemere Miklós ódája hangzott el, s az az idős lelkész imádkozott, aki 28 évvel korábban Kazinczyt eltemett. A megemlékezés - tíz évvel a szabadságharc bukása után - szinte nemzeti tüntetéssé vált, a tömeg elénekelte az önkény által tiltott Himnuszt és Szózatot. Életre szóló élményt adott ez a megemlékezés a kivonult sárospataki és újhelyi diákságnak is.
A pesti Kazinczy-ünnepség kapcsán születet az indítvány, hogy széphalmi birtokát, ahol élt és meghalt, meg kellene venni, nemzeti emlékhelyként illenék fenntartani. Néhány hónap alatt 50 ezer forintot gyűjtöttek össze, megvásárolták, s az Akadémia nevére telekkönyvezték az egykori Kazinczy-tulajdont. A belsőséget megmentették a nemzet számára, s szerették volna megőrizni a lakóházat is. A kor nagy építésze, Ybl Miklós 1862-ben el is készítette terveit, amelyekkel a két déli szobát - Kazinczy dolgozó - és hálószobáját - új falakkal meg akarták óvni. A kivitel azonban késett, az eredeti falak annyira meggyengültek, hogy megtartásukról szó sem lehetett. Így két neves szakember, Koch Henrik építész-iparművész, valamint Szkalniczky Antal műegyetemi tanár átdolgozta az eredeti terveket az adott viszonyokhoz és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségekhez igazodva. Zemplén megye felajánlotta segítségét az Akadémiának, s megbízta Evva András törvényszéki elnököt, hogy irányítsa és ellenőrizze az 1868-ban megindított munkálatokat, amelyeket Denk újhelyi építőmester és Szaleczky kőfaragó végzett.
1873-ban adták át a kész emléképületet. A neokalsszicista stílusú építmény faragott kőből készült, görög templomot utánoz. A bejárata és hátoldala oromzatos, két-két pillérrel és dór oszloppal. Belül a hosszúkás, négyszögű teremhez felülről természetesen megvilágított apszis csatlakozik. A mennyezet egyetlen dongából áll, kazettáit csillagok díszítik. Előbb üresen állt a csarnok, csupán Pesky József 1828-ban készült Kazinczy-portréját állították ki egyszerű faoszlopon. 1896-ban az Akadémia Dobay István újhelyi asztalosmesterrel szekrényeket készíttetett, azokban helyezték el a Kazinczy-relikviákat. Becske Bálint, az író unokája gyűjtötte össze a család tagjaitól a még fellelhető tárgyakat, képeket, s ezekből a 19. és 20. század fordulóján kialakult a múzeum. az író személyes használati tárgyai közül két kínai porcelántányér, egy burnótszelence található a tárolókban; kéziratok, rajzok őrzik keze nyomát. Több egykorú portréról néz le ránk Kazinczy. A kiállítás szemléletes áttekintést ad a küzdelmes életpályáról, s több érdekes alkotást mutat be az életműből.
A sírokat és az emlékcsarnokot övező park védett természeti érték. Területe négy és fél hektár, faállománya akácból, gyertyánból, kőrisből, erdeifenyőből, kocsányos tölgyből tevődik össze. Az emlékcsarnok déli oldalánál állt egy nagyon idős, csavarodott törzsű fehér akác, melyet a hagyomány szerint tessedik Sámuel adott az írónak, aki azt saját kezével ültette el. 1996-ban rejtélyes tűzesetben pusztult el a 150 éves, tíz és fél méter magas famatuzsálem. A sírkert felé gyertyán fasor vezet. A kert madárvilágát a fekete rigó, a fakusz, a csuszka, a vörösbegy, a kék cinke, a szajkó, a zöld küllő, a fakopáncs egyedei alkotják, s télen macskabagoly és erdei fülesbagoly is ellátogat a fenyőfákra.
Kazinczy Ferenc sírja
Kazinczy Ferenc széphalmi kúriájának kertjében 1806 augusztusában ásták meg az első sírt. Az író Kiss Jánosnak számolt be arról, hogy első gyermeke, Iphigenia aug. 18-án meghalt, s hozzátette: „Még akkor nap írtam a kassai püspöknek, hogy kertemnek azt az egy nyomát, ahova a gyermek temettetni fog, engedje felszenteltetni, s megengedte. Ott fekszik, itt Széphalmon, sírban, nem kriptában. Jobbja s balja mellett én és Sophie fogunk fekünni. Harang és ének nélkül temettük földbe. A plebánus csak halkal végzette el, amit tőle tiszte kívánt”.
Alig két és fél évvel később elhunyt Török Sophie anyai nagybátyja, gr. Rogendorf Kajetán, akit Kazinczyék befogadtak széphalmi otthonukba, s 1809. jan 7-én ott meghalt. Őt is a kert megszentelt részében temették el. Kazinczy a kolerajárvány áldozataként 1831. augusztus 23-án hunyt el, s Kálniczky András kovácsvágási református lelkész temette el szűk körben, tizenötöd magával. A sírkertről az özvegy ezt írta Guzmics Izidornak: „Kazinczy nyughelye csodálatos. Kőből padok s asztalok vannak a művészet nélkül kialakított, természetes kápolnában�..Kora napkeltekor itt imádkozom gyönyörűséggel.”
Amikor 1842. febr. 14-én, 62 éves korában az özvegy, Török Zsófia meghalt, fia Kazinczy Lajos tiszteletben tartotta utolsó kívánságát, hogy vitesse Széphalomra, temesse férje mellé.
A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén új, a XXI. századot képviselő épülettel gyarapodott 2007-ben az emlékpark, ezt a magyar nyelvnek emelték. 1994 tavaszán a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén terjesztette elő javaslatait dr. Pásztor Emil, az egri főiskola tanára - mások ötletét felhasználva - egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítésére. Évente rengetegen látogatnak el egyénileg és csoportokban Magyarország minden részéből Kazinczy széphalmi sírjához és a közelben lévő emlékcsarnokba, érkeznek látogatók az ország határain kívülről is, s Széphalom vonzását tovább növelné, ha itt valósulna meg egy előadóteremmel is rendelkező közgyűjtemény, a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma. Tervezete szerint a kiállítások a magyar nyelv több mint ezeréves történetét mutatják be időrendben: nyelvemlékeinket, kódexeinket, nyelvtankönyveinket, szótárainkat, szakfolyóiratainkat, jeles íróink kézírását, a nyelvtudósok arcképeit. A kezdeményezésnek figyelemre méltó visszhangja támadt, szakemberek tucatjai mondtak véleményt. Kezdeményezését felkarolva nyelvészek, irodalomtörténészek, muzeológusok bevonásával készült el az új intézmény szakmai programja, valamint az Ybl-díjas Radványi György építészmérnök terve. A pénzügyi nehézségek évekig hátráltatták a gondolat gyakorlati megvalósítását, míg 2007-ben az Európai Unió támogatásával és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés áldozatkészségéből hozzákezdhettek az építkezéshez. A magyar nyelvnek emelt épületet 2008 tavaszán adták át a nagyközönségnek.
A Magyar Nyelv Múzeuma a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi szervezet egyik intézménye, amelynek küldetése az, hogy a hely adottságait, a genius loci kisugárzását is hasznosítva a magyar nemzeti műveltség egyik alapértékét, az anyanyelvi kultúrát közvetítse a látogatókhoz. A múzeum regionális betagozottsága ellenére a maga gyűjtőkörében általános tematikájú közgyűjtemény, amely a magyarul beszélő közösségek teljes körére kiterjeszteti érdeklődését az ország határain belül és kívül. Szemlélteti, miképp kerültünk és kerülünk kölcsönhatással járó folyamatokba a történelmünk során velünk élő, nyelvi hatásokat is közvetítő más közösségekkel; s hol a helye a magyarnak. Mint minden múzeum, ez is értékeknek a megőrző helye. Gyűjtőkörébe tartoznak az írott, képi és hangzó dokumentumok a nyelvtörténet különböző korszakibó; a magyar nyelven alkotók művei, a nyelvváltozatok jellemzői, a szép magyar beszéd kiváló művelőinek megszólalásai; a magyar nyelvvel foglalkozó alapművek, kézikönyvek, folyóiratok, a magyarországi többnyelvűség dokumentumai. A múzeum állandó kiállítása időrendben mutatja be a magyar nyelv fejlődését, a magyarul született teljesítményeket, továbbá képet ad táji tagozódásáról, mai változatairól. Nyelvemlékeink bemutatása mellett a múzeum érzékelteti, hogy legjobb íróink és költőink a magyar nyelvnek is művelői voltak, tanulmányozhatók a nyelvteremtő és nyelvápoló erőfeszítések, mozgalmak. Feltárul, miképp válik a magyar nyelv alkalmassá arra, hogy a világirodalom nagyjait befogadja, de a legújabb idők kihívásai, a globalizáció nyelvi következményei, a világháló és a számítógép kora is megjelenik főbb jellemzőivel.
Az emlékcsarnok Kazinczy-kiállítása és a múzeumnak a magyar nyelv történeti útját bemutató állandó kiállítása mellett a többféle térszerkezet kialakítását lehetővé tévő előadóterem, az ovális kisterem, a szemináriumi helyiség és a kutatóhelyek kínálnak lehetőséget friss, tevékenykedő alkalmi foglalkozásokra, időszaki programokra. Hangversenyek, irodalmi estek, matinék számára van hely, tudományos konferenciákat, kultúrális találkozókat szerveznek az intézmény profiljának megfelelő témakörben. Vonzó eseményekre a szabad téren is sor kerül, kellemes séta tehető a parkban a természeti értékek megfigyelésével, a magyar alkotók folyamatosan kialakítandó panteonjának megtekintésével, sajátos tájékozódással a nyelvcsaládok ligetében. A múzeum könyveket és emléktárgyakat árusító boltot, parkolót, büfét tart fenn, akár egész napra való élményt, látnivalót kínál az idelátogatóknak.
A magyar nyelvújítás (állandó kiállítás)
Kivívánk a szép tusát" A magyar nyelvújítás címmel új kiállítás nyílt A Magyar Nyelv Múzeumában. A tárlat a Pásztor Emil Galérián kapott helyet; a galéria a nyelvmúzeum ötletadójának, az egri tanárképző főiskola volt tanárának, dr. Pásztor Emilnek a nevét viseli. A nyelvújítás-kiállítás a felvilágosodás kori magyar nyelvújítást, illetve annak előzményeit és következményeit mutatja be szemléletesen: színes képekkel és tartalmas szövegekkel. A kiállítás egyik "látványossága" egy régi rádió, melyből a Kossuth Rádióban évtizedeken át sugárzott, Édes anyanyelvünk című műsor 1985. június 16-án lejátszott adása: Lőrincze Lajos hangja szól.
A magyar szó világa (állandó kiállítás)
A múzeum 2009-ben megnyíló állandó kiállítása a magyar nyelv múltját, jelenét és jövőjét mutatja be. Ennek főbb állomásai: A magyar nyelv a világ nyelvei között, Nyelvünk múltja, Nyelvjárásaink, Szaknyelvek, szleng, e-nyelv, Anyanyelvünk életereje. A kiállítás bemutatja a magyar nyelv főbb nyelvtani, szókészlettani jellemzőit is.
Az állandó kiállítás részét, sőt gerincét képező A magyar szó világa című bemutató már 2008. október 18-tól várja az érdeklődőket. A magyar nyelv szókészletének több metszete tárul a látogatók elé: a magyar szavak jellemző vonásai; a szavak története, eredete; a legszebb magyar szavak; a nyelvújítások értékei; a rokon értelmű szavak színessége; az írók-költők szavai; a határon túli magyar nyelvváltozatok világa; az izgalmas szleng, a diáknyelv… A kiállítás egyes epizódjai kis „kincsesházakban” foglalnak helyet, és csábítják nyelvünk búvárait.
Mivel a nyelv, anyanyelvünk egy soha le nem zárható nyelvtani rendszerből és szótárból áll, a nyelv titkainak fölfedezői saját utak, csapások szerint járhatják be a szókincs világát; csodálkozhatnak, vitatkozhatnak, kiegészíthetik az itt látottakat, tanulhatnak és taníthatnak másokat. Hiszen, ahogy egy erdélyi író mondta: „anyanyelvünket csak együtt tudhatjuk jól”.
Megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma Akadémiai Terme
2009. október 27-én megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma Akadémiai Terme. A magyar tudománynak, művészetnek és irodalomnak emléket állító terem átadásán dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke mondott köszöntőt; a kiállítást Lakatos István akadémikus, az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságának elnöke nyitotta meg. Kazinczy Ferenc rajza (a Magyar Tudós Társaság „kerekasztaláról”) ihlette a nyelvmúzeum ovális alakú, bástyaszerű épületrészét.
A terembe most egy nagy asztal került, 28 székkel, kis obeliszkekre vésett nevekkel: ezzel állítunk emléket a Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia) tagjainak, Teleki József elnöknek és a huszonhét tagnak. A falon gróf Széchenyi Istvánnak, illetve Hébének, az ifjúság és tudás istennőjének, az Akadémia jelképének festménye látható, továbbá huszonegy magyar író és költő arcképe, valamint idézetek, vallomások a magyar nyelvről.
2010-es válsztások
